2010. december 9., csütörtök

sok ember, azért nem kapja meg, akit szeretne, mert fél kimondani, hogy mit érez...


Talán igaz. Hiszen az ember élete merő félelem.Félelem a kihívásoktól, emberektől, érzésektől.Érdekes az ember hazudik ha kényszer helyzet van, eltitkolja a véleményét.Tényleg ezek akarunk maradni?! Nap, mint nap olvasom ki hogyan sajnáltatja magát, ki mennyire játssza el a szenvedést.Ilyenkor azért elgondolkodok, hogy mik az igaz érzelmek.A kis tepsifejű fuffrut vágat, a másik annyit szenved, hogy egy színésznő megirigyelné.Tényleg ráérek én ilyenekkel foglalkozni?Hogyan érnééék rá.:)Csak szembeütközök vele naponta.Amugy félig boldog vagyok.5-öst írtam fizikából.Furcsa nem, hogy csak ennek tudok örülni?:O Teljesen belebolondultam.Még bírom, lelkierő bár már semmisincs.Nem gondoltam volna, hogy ennyire nehéz, lehet nem indultam volna el.Most már végigcsinálom..Talán ismét elveszítek egy barátot?.Igen lehet, azért elszúrtam.Nem kellett volna belemennem.: S Hát önkontroll megint nem volt.Annyira durván alakítják életünket az emberek.2 év múlik csak múlik, te már a nevemet sem tudod jóformán.Emlékszem a búcsúszavaidra: 'Remélem tüdőrákban halsz meg az árokparton részegen.' Ez kellett, hogy elfelejtsek veled kapcsolatban minden jót. Örülök, hogy nem te gondoltad csak a száddal mondtad.Amúgy nem tudom, hogy jutott ez eszembe, csak vannak ilyen néha kósza gondolataim ritka szabadidőmben.Továbbá utálom az álszent karácsonyt, aminek nincs már értelme sem varázsa csak álca az egész.Mindjárt szilveszter ami szerintem méltó lesz ennek a pocsék évnek a befejezéséhez:D!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése