2010. február 28., vasárnap

Ő és én már csak emlék vagyunk.. a valóság most Ő - és egy másik lány :/

Tegnap elég szarrá sikeredett.Vagyis a szar olyan érdekes szó rá,inkább felejtős.A hülyeség megint győzött és elmentem Falco meccsre, amit ugynézem nem kellett volna.Persze nem úsztam meg, hogy találkozzak (itt xy-nal)Aztán meg szinte bámulhattam végig, mert egy karnyújtásnyira volt tőlem.Ez a karnyújtás bizony így csak annyinak tűnt, de köztünk ez egy árok volt.Egy mély és sötét árok.A múlt.Hazaérve kicsit átgondoltam, de megint csak nem találtam sem választ, se boldogságot..:/ Így folytattam az estém, meg most a reggelem és kitudja még meddig megy tovább ez a kör.


Kiderült, hogy mégsem olyan szerelmes belém, mint ahogy hittem. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy tudom, hogy milyen, amikor olyan kicsinek és jelentéktelennek érzed magad, amennyire csak lehet, és hogy ez hogy tud fájni belül, olyan helyeken, amikről nem is tudtál. És mindegy, hogy hányszor csinálsz új frizurát, vagy hányszor mész edzésre, vagy hány pohár Chardonnay-t iszol a barátnőiddel. Az ágyban minden éjjel aprólékosan végiggondolod, hogy mit rontottál el, vagy hogyan érthetted félre a dolgot, és hogyan hihetted akár egyetlen rövid percre is, hogy boldog voltál és néha még meg is győzöd magad arról, hogy észhez tér és becsönget hozzád, és ezek után bármilyen sokáig is tartott, elmész egy új helyre, és akikkel találkozol visszaadják az életkedved, és a lelked apró darabjai lassan helyreállnák, és a zavaros idők, azok az esztendők amik így elvesztek lassan kezdenek elmosódni.

2010. február 24., szerda

Játszom a kemény csajt, akit nem érdekel senki, mégis akár egy szó képes romba dönteni az álmaim..

Gondoljátok át ti is a fenti idézetet, mert én átgondoltam.Túlságosan igaz rám.Akiket a barátaimnak hívhatok, ők tudják a legjobban.Az igazság az, egyre pocsékabbul érzem magam.Már nem tudok úgy bőgni, mint tegnap.Csak elvagyok szótlanul, ha meg valaki olyat szól annak odaütök.Ma csak 5 embert ütöttem meg, mert a puszta jelenlétük is annyira idegesített.Pedig oké, eléggé agresszív ember vagyok,de ok nélkül senkinek nem csapkodok oda.Este már nagyon ki voltam borulva.Egyszerűen abba elfáradtam,hogy bőgtem.Reggel felkeltem, tükörbe néztem és majdnem helyből neki vágtam valamit.Vörös, karikás szemek, sápadt arc,szörnyű arckifejezés.Tettem-vettem, felöltöztem(meg kell jegyezni egy darab színes gönc nem volt rajtam,tiszta fekete ami nem jellemző)Elmentem suliba.Ott persze idegbetegség, ordibálás.Mikor ezt meguntam kivonultam zenét hallgatni.5. óra után eljöttem,Réka igaz hozzám társult,de tök jó lett ez így.Kicsit felejtettem.Aztán elmentünk kajálni-onnan meccsre.Nah szépen játszhattam mondhatom.Szörnyű volt, az eredményt nem boncolgatnám tovább.Utána edzés.Az már úgy-ahogy jobbra sikerült.Sőt mondhatnám a nap fénypontja volt.Tehát úgy nézett ki a kosárterápia ismét sikert akart.Igazából ez részemről eszméletlen tévedés volt.Mivel közbe is kavarogtak a fejemben a gondolatok.Sikerült azt hiszem mindent kiírnom magamból, de még mindig nagyon úgy érzem magam mint egy lábtörlő(részben jogosan.)
Szóóval ha ennek vége lesz istenemre mondom kegyetlen buliit csapok
: )


Addig is emésztek magamba.(Jobb esetbe pár hónap-rosszabbikba akár 1 év.)

Bár visszatérhetne, akár csak egyetlen percre is! Másképp szólnék hozzá? Másképp látnám, másképp ölelném… És elmondanám neki azt, hogy… Mit is?... Amit nem lehet elmondani..

2010. február 23., kedd

Nem akarok erre gondolni, nem akarok erről beszélni, nem hiszem el, hogy így ér véget..

...Tudom, mit gondol. Hogy ez csak egy ostoba nyári románc volt. De nem. És félek, hogy soha többé senkit nem fogok úgy szeretni, mint ahogy őt szerettem.

A tegnapi blogbejegyzést vegyétek töröltnek. Hittem,álmodtam, bedőltem.Átvertek.

2010. február 22., hétfő

A szemem sarkából figyeltem és megdöbbentett amit éreztem: szeretem.: $

Ezt most nem tudom megfogalmazni.Amugy se vagyok a szavak embere.Ez a mai nap nagyonnagyon, hogyis mondjam. Csodaszép volt: ):$
Köszönöm M..*(L)
=)


A legjobbak tudják miről van szó; )

2010. február 19., péntek

Az embernek eljön az a pont az életében, amikor rájön, mindent, amit addig hitt, csak belenevelték. Ritka az, aki tudja, ki ő valójában.

Eltelt egy ujjabb jelentéktelen, értéktelen hét. Mennek a napok de tök ugyanúgy. A suliba szarrá szivatnak. Ahogy csak tudják lehuzzák a jegyem csak mert kevesebb időm van tanulni mint egy átlag gyereknek.Most normálisak ezek a felnőttek? Komolyan.Amugy egy elit szar iskolába járok, ami valójában nem elit csak mindenki úgy viselkedik bent.A sok stréber aki magol, és azon versenyeznek kinek van több 5-e.Kérem szépen aki sportol az most akkor dögöjjön meg.Csak azért is vegyünk el 2 pontot nemár, hogy 5-ös legyen neki.Köszönöm szépen a sok agyonművelt 10 diplomás embernek.
Persze anyuék elvárják, hogy 4.8-nál lejjebb ne menjen az átlagom. Ideges vagyok már. Egyszerűen nem értem az embert nem a jegyei alapján becsülik meg.: /


Egy másik téma: Nagyon hiányzol ... : ) :///
Hát igen mikor elér a kritkus pont.Vagyis mikor meglátod azt a bizonyos embert és még a lábad is beleremeg. Mikor érzed hogy nagyon hiányzik.Áhh ez még olyan új és furcsa nekem:)
De hiányziiik nagyonnagyon..: ( Azthiszem elért a hisztii: D


Egy kis művelődés: ):

A fénykép ahol a karodban fogsz, és minden olyan szép, sejtem, érzem, és talán tudom is már hogy egy hamis álomkép. Talán lehetne rosszabb, annyira nem vagyok egyedül, mint a cigányzenész ki az aluljáróban magának hegedül. Nyugodt vagyok, megingathatatlan, mint egy rossz emlék, bár néha kicsúszik minden a talpam alól, s eltűnik a kép. Tudom, hogy lehetne jobb is, lehetnék például boldogabb, hogyha megtanulnám hogy lehetnél kevésbé fontosabb...

2010. február 7., vasárnap

Az a fajta lány vagyok, aki hordaná egy srác pulcsiját, csak azért, hogy érezhesse az illatát.: )

Úgy tűnik valami érdekes dolog történt velem. Egy fajta érzelem:) Ez még nem szerelem, mert ennyi idő alatt ezt így nemlehet. Ez boldogság és remény: ) Mgepersze várakozás és kiváncsiság.Érdekes mert 1 éve nem éreztem ilyet:) Jaaaj. Aligvárom a jövő hetet.: D Nah meg a szombatot.*.* Falcooo meccs; )

És azok a szemetek törölték a meccsünket.: / vagyis halasztás a hó miiatt. A poén h én nem láttam sok havat habár aztán kitudja mi van Győrben. Szóval 1 hét múlva: ))

nah most nem megy az írás Szemivel túl sokat poénkodtunk tegnap meg ma xD Koriiplacc, virsli, kam.. hmm: DD:p Szeretlek (LLLLLLLLL)

Utólag meg Boldogot. Andiinak.KisTélóóómnak.Meg Szemóónak (L)

2010. február 5., péntek

Ha nagyon akarod, megtalálod a reményt. Egy gyerekben, egy bárban elhangzó dalban, vagy annak a szemében, akit szeretsz. És ha szerencsés vagy - úgy értem a földkerekség legszerencsésebb embere - abban, aki ugyanúgy szeret téged, mint te őt. : )

Hogy vannak-e csodák? Azt nem tudom. De a mai nap csudiszupi volt az biztos: D

3 név: ) Felóó.Télóó.Babett;)
Főtér.Mekii.Aréna.Edzés.Lift.Fiúk.;)
Hát ugye lazulás mekibe: ) Valami kis rosszalkodás.'Tete olyan ribancnak érzem magam :o'
Felóóval.'Ne szálljunk liftbe mert beszorulunk
..' De nem lesz semmibaj.Puff a lift nem nyílt ki az elsőn xD...Valahogy kijöttünk de sohatöbbé nem szállunk liftbe: ) Mikor a pánik ááááááá...>.<
Az utána következett dolgok cenzúra: DD

És ami azután volt az ábrándok: ) A remények.Meg a csodák.
Valami van a levegőben:$