Mit is mondhatnék?
Elfáradtam az az igazság.Szombaton megírtuk a felvételit, ami így utólag átgondolva nem volt vészes, de néha abban a pillanatban nem jössz rá arra amit alapból tudsz.Mind1 meglátjuk milyen lesz, nem izgulok, mert ha ide nem máshová igen:))Utána bekoccantunk a Mekibe drága osztálytársaimmal és alaposan kiveséztünk mindent.Annyira szeretlek benneteket.Nagyon szar lesz majd: / Utána bejött Szintia és még elücsörögtünk mekibe...Aztán ennyi volt a szombat, itthon még visítottam egy-kettőt.Íme vasárnap van, 10-5ig a gt-be voltunk.Hurrá lement ez a 2 meccs is.Végre..!:D Szar volt...Mint általában mostanában.Ne beszéljünk róla, nem érdemes.
Szóval most akkor mivan??!Milesz.?!
Nem tudom, nem tudom, nem tudom.Mit csináljak én hogy jó legyen azt sem tudom:O
Semmit leginkább.. Asszem.:)
Nem érdekel, nem fáj, nem törődök vele.A francokat nem mikor mindenhol boldogság van.Én meg nem találom..Február a partyk hónapja lesz.Én meg így addig is nem tudok unatkozni:)
Nem tudom, azt hiszem neki állok újra írni.Most több időm lesz.
Szóval..A 2010-et lezártuk egy szép bulival, jó volt, meg szép is, elképzeltünk mindent kábé úgy is történt.fél 5-re csak hazaértünk XD(Y).. SimonCintia:)(L)
Ez után az események folytatódtak.Visszakerültem a suliba, itt volt a félév.Anyuék nem szajkózták a tanulást inkább én akartam.Maximális jó indulattal találkoztam szinte mindenkinél, csak egy valahol ütköztem falakba.Hát a falból bizony betonfal lett.Semmibaj túlélem :)
Szépen szövődött minden cselékmény a maga szálán.Élveztem.:) Nem tartott azonban sokáig.Péntekkel megint egy lavina indult.Hányszor is fogadtam meg, hogy nem megyek bele?Hiába vettem át magamba zuhanva százszor, hogy nem szabad tudod milyen?-Persze ebből rájöhettek arra, hogy egy péntek esti illúzió volt ez is.Mindig, mint az összes.Mintha csapdák között lépkednék és valaki röhögve várná mikor esek bele.Nem vicces:)
Ma viszont olyan dolgot kaptam, amitől végleg elszakadt a cérna és minősíthetetlenül kikeltem magamból.10 soros káromkodás követte ezt majd nagy csapkodás, mérhetetlen düh és kivonulás.Könyörgöm 3 éve a középső padsor utolsó padjában ülök Katával.Most, hogy már csak 5 hónapunk van hátra együtt, nem elültet?! Nem fogom ezt elviselni, elnézést előre is lesz még műsor.Soha nem voltam tiszteletlen, bunkó, viszont ha ilyen eszközökkel kínoz én sem fogok szemet hunyni felette. Már csak 5 hónap együtt és köszönöm 3 éves munkáját velem, abbahagyhatjuk egymás kínzását.
Úgy érzem ismét megtelt belül a pohár ami alig várja, hogy kitörjön.
Szemi sok mindent megtanultam tőled, ezt legfőképp: 'Majd lesz valami.'
Szombaton felvételi.:)*
