Hány hónap után is?!
Nem tudom elmondani pontosan mik történtek azóta, csak nagyvonalakban. Úgysem érdekes.:)
Márc. 18-19-20. 2011 perces.:) majdnem 3 nap alvás nélkül szuper először, de mikor már tükörbe nézel és elsírnád magad a látványtól az azért borzasztó. Sokat nevettünk, keveset 'sírtunk'..:) Bár olyan volt mintha egy kést forgatnának a hátamban, azért közönyt szimuláltam.
Április 2.- Romos, nem éreztem magunkat kellő partykillereknek, azért a hangulat kisebb-nagyobb dolgokkal tarkítva fergeteges volt..Bár itt már egy fokkal rosszabb volt, de nem csak nekem és ezzel gondolataimat elhessegettem, mivel másnak jobban kellettem, mint a magamnak. Szépen teltek lassan az április napjaim közben, felbukkant egy színfolt, egy lehetőség, amivel hosszas vívódás után éltem. 2napra rá meg is bántam..: / Naiv lelkem csillapítására szolgált volna, de be kellett látnom nem megy. Megpróbáltam mindent érted MINDENT, hogy elfelejtsem az arcod, a csókod, a hülye szokásaidat. Képtelenség belátom. Benne élsz a mindennapjaimban. Azt veszem észre ha valaki felhoz egy témát, egyből van mit hozzáfűznöm ami veled kapcsolatos, a helyek ahová betévedek mind rád emlékeztetnek valamiért, akárcsak egy csatatér. Próbálok hazudni, közömbös maradni, látszatot kelteni, hogy igenis minden rendben van, már azt sem tudom kivagy.Nem voltunk együtt olyan sokáig, de valamit elvettél. Kérlek sürgősen add vissza, mert nem tudom meddig bírom így.Már tegnap is meginogtam és mostanában egyre többször. Látok rajtad valamit, ami felkelti az érdeklődésem, a személyiség rejtelmei, annyi mindent szeretnék megfejteni, de hogy is tudnám(?!) mikor a legközelebbi barátaid nem ismernek ki..
TELL ME WHY?!
felvettek.:)*.*
Maga nem boldog. De remekül elhiteti másokkal, hogy az életben minden rendben van, és a megjelenése magabiztosságot és önbizalmat sugall, de egyáltalán nem elégedett. Nem ismeri önmagát. Maga nyugtalan és bizonytalan. Azt a benyomást kelti, hogy örül a függetlenségnek, de valójában nyomasztja. Azt hiszi, hogy a maga hibája, és talán így is van, és ez a dolog nagyon sok fájdalmat okozott magának. Nem kötött életre szóló barátságokat. Néhányan próbáltak közeledni, de úgy érezték, maga megközelíthetetlen vagy csak nagyon zárkózott. Rendkívül titokzatos, és nem bízik az emberekben, és ha mégis megnyílik valakinek, akkor később megbánja. Azt hiszem, úgy érzi, hogy előbb-utóbb úgyis mindenki csalódást okoz. Néha öntudatos és rámenős, főleg krízishelyzetben de mintha folyamatosan valami tragédiától rettegne, és nagyon fél a változásoktól. Maga hajlamos gyorsan belehabarodni valakibe, aztán kellemetlen helyzetbe kerül vagy depressziós lesz, amiért nem úgy alakultak a dolgok, ahogy maga szerette volna. Maga egy álmodozó. És óvatosnak kell lennie, mert hajlamos arra, hogy önmagát okolja a kudarcokért.
hogy miért van ez?
Még a Nobel-díjas tudósok sem tudják.Akkor én aki, egy kis, szerencsétlen ember honnan tudná?!Jó hír talán az eredmények, mindenki boldog, örül a család.Én is örülök, csak képtelen vagyok kimutatni.Persze ez a jövőm, a múlt meg magába zárt sajnálom.Szerda megyei!! Tudom, mit várok el magamtól, azt is, hogy mit várnak el tőlem. Mire felkapom a fejem vége az egésznek és itt a tavasz, ami már magában elég gyönyörű, de nekem valahogy sohasem az. Lemennek a meccsek, több időm van 'gondolkodni', bár lassan neki kell állni az emlék műsort szervezni, remélem nem fogok a továbbiakban sem ráérni. Felemészt engem ez. Érzem, hogy változok, átalakulok, egyre közömbösebb leszek és ez annyira fáj. Valami, legyen már biztos az életemben, aki együtt örül velem, együtt sír. Törjön már meg ez a kör ami 1 éve megy, ismétlődik. Nem tudok kijutni belőle, olyan mint egy üvegfal.Kiabálhatok, úgy sem hallja senki.Hiányzik az odaadás, a szeretet, nem az a fajta amit a barátoktól kapok, szerencsémre az meg van most kivételesen. Belegondolni is szörnyű, hogy hétvégén 2011 perces. 3 nap. Ha azt kibírom, én akkor már mindent esküszöm.Mindig csak ezt az egyet fogom ismételni: 'Ami nem öl meg, az megerősít.' Valóigaz, erős vagyok.
A búcsúműsor jól sikerült, kifejezetten örülök neki. Szép volt egy elköszönésnek:)
Gyerekek graaat:)(L)
péntek?! Kicsi vagyok még. Bár mutatom magam annak ahánynak, még nem nőttem fel. Igazából azt hiszem teljesen elástam magam. Nagyon sajnálom emberek amit végig kellett néznetek, hallgatnotok.Te neked pedig amit el kellett viselned. Nem merek a szemedbe nézni, egyszerűen el fogok menni lehajtott fejjel.Undorító volt, ahogy viselkedtem nincs mentségem.Bíztam abban, hogy ez most megoldás lesz, de nem lett az, akkor is az járt a fejemben ami nap, mint nap az őrületbe kerget.Most pedig 10szer rosszabb lett. Mi lehet az emberek véleménye rólam? Nem, nem is akarok belegondolni. Hogy te mit gondolhatsz rólam? Tagadod azt hiszem azt a napot is mikor megismertél. A bűntudat maradt már csak ami a hatalmába kerít és az elveszett remény..Tovább megyek, tovább valahová, erős leszek nem fogok hátranézni. El akarok tűnni a világ elől.........
ÉS EL IS FOGOK!
Újrakezdem. Hányszor, de hányszor mondtam ezt? Megszámlálhatatlan. Nem bírom újra kezdeni, nem bírok elszámolni a lelkiismeretemmel. Gyűlölöm.
Sokan próbáltak meg segíteni, úgy igazán csak 2 embert engedtem magamhoz. Nem akarok szót szaporítani. Szükségem van rád, csak ennyi az egész. Kellesz, akarlak, muszáj mindenáron. Talán a saját hibámnak tudható be ez is, hogy nem tudtalak itt tartani magam mellett, kevés voltam. Sőt, még meg is alázkodtam.Kísért, mint félős kisgyermeket az emlékeid.Nincs már se remény, se megfogható/megfoghatatlan boldogság. Csak tömör üresség, sötét köd és elkeseredettség. Teljesíteni nap, mint nap kell, a 'munkaterápia' használható.Íme ismét hagytam magam tönkretenni.Hol van a határ ennek a naivitásnak? Mikor növök fel végre?
Lehetetlen, hogy az emberek megváltozzanak. Lehetetlen, hogy képesek legyenek szeretni egymást. Nincs szeretet, nem létezik, vagy csak nekem nem jutott ebből? Soha-soha többet nem bízok meg senkiben sem. Még egyszer nem vertek át. Hideg leszek, kimért és szilárd.Egy kőszikla. Így talán minden könnyebb lesz.Addig is vigyáznak rám.
Azt hittem minden szép lesz, jó lesz. Tévedtem. Nehezebb, mint gondoltam.Nem arról van szó, hogy ne szeretnélek napról napra jobban, nem is arról, hogy ne kellennél napról napra jobban. Egyszerűen azt érzem, hogy neked nem kellek.Valami átmeneti állapotot hirdettél mikor velem összejöttél?!Nem bírom.Lehet csak velem van a baj, már a boldogságot sem tudom felfogni ami itt hever az orrom előtt. Kezemben is tudom tartani a boldogságot, ami te vagy/voltál.Annyi tervem volt, annyi álmom, annyit harcoltam érted és itt vagy meg vagy még is valami nem jó. Azt mondják csak egy átmeneti gödör, egy hullámvölgy ahonnan már csak felfelé vezet az út.Nagyon remélem.Miközben itt elmélkedek ezen, ugyanúgy hiányzol akár csak szinte mindennap.. Olyan jó hozzád odabújni, ha baj van megvigasztalsz, megértesz, olyan mintha a másik felem lennél.Csak neked mi vagyok én?..Persze, jó lenne belelátni annyi ember fejébe...Szombatig eldől mi lesz..Reménykedek benne, hogy minden a helyére kerül.: /
Szintia: )(L) mindig minden körülmények között...: )(L)
Na bejött az élet gyerekek:)). Nem tudom mikor voltam ennyire jókedvű, boldog?! Tegnap ott aludtam Szintinél.Este bementünk fiúkkal városba, csak Olympiába kötöttünk ki: ) Voltak ott röhögések..Sikeresen futottunk adyra, hogy elérjük a buszt. SIKERÜLT!!. Szintiéknél megint ment az alkotás, a poénok és megint nem sikerült lelőnünk egymást fél 2ig.Fél 8kor csörgött az ébrésztő.Felkeltünk isten tudja hogyan, összekészülődtünk és lazán elértük a hajnali fél 9eset.Eső+szél=hajpápá.. XDD. Aztán reggeliztünk mekibe, odajött Hugica és elmentünk streetre a Szentgyörgyibe a fiúkhoz.:). Elég jó nap volt..:)
Hétfőn ha nekem valaki azzal mer jönni, hogy valentinnap van meggyilkolom lehet.Kérlek mit kell ezt felfújni.Ha van kivel akkor azzal máskor is együtt vagy és úgyanúgy szereted, ha nincs kivel akkor meg majd lesz..Már a csapból is ez folyik komolyan.Kereskedők olcsó kis ünnepe.:)
(LLL).. napról napra azt érzem, kezdek beléd szeretni. Nagyon féltem, most is félek.Hihetetlen még mindig az egész
