2010. október 6., szerda

Azt akarom, hogy az egésznek legyen már vége, és visszatérhessek a megszokott életemhez.


Dögfáradtság.3 nap után ismét géphez hazudtam magam, ami úgy nem mondható szép tettnek.Legújabban apámmal való utálkodásom köt le, és jelen pillanatban is azon vagyok, minnél többet tanuljak.Persze ára van az álmaimnak is, bár milyen fájó le mondtam annyi dologról, ami nagyon sokat jelentett.El akarok menni, minnél előbb és minnél messzebb.Nem újdonság senki számára, hogy túlságosan elrepked a szívem messze innen, az újdonságba.Gyönyörű terveim azonban váratnak magukra, most mindent a tanulásnak.:) na meg persze a kosárnak: D hupszálá szombaton itthon játszunk*_______ *
tegnap matek előkészítő 8-4-ig suliba:D persze megfűszerezve a bolondsággal, amit nekik köszönhetek:)(L)
Megpróbálhatunk előírásokat követni, uralkodni az érzéseinken, megpróbálhatjuk előre eltervezni a cselekedeteinket - de ostobák vagyunk, ha így cselekszünk. Úgyis a szív dönt, és csakis az ő döntése számít.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése